Az univerzum kora

Mivel az emberi megfigyelés közvetlenül csak igen rövid időszakot és relatíve kis távolságot, vagyis az univerzumnak csak töredékét foglalja magában a távoli múltat közvetlenül nem tudjuk meghatározni.

A tudomány egyéb ágaiban számos ismeretlen változó esetén eredményeket csak feltételezés és annak gyakorlati bizonyítása (u.n. trial and error, vagyis próba és hiba) számítási módszer segítségével lehet meghatározni. A világegyetem múltját is csak bizonyos változók feltételezésével (vagyis egy elmélet felállításával) és azok előző, vagy következtethető ismeretekkel való megegyezési próbája (teszt) segítségével tudjuk meghatározni.

standard modell:

Világegyetem egy egyetlen esemény, egy szingularitás (angolul singularity) eredménye, vagyis egy végtelenül kicsi és végtelenül forró pontból indult ki; olyan állapotból, amelyben az általunk ismert fizikai törvények és anyagok nem léteztek, amiből a tapasztalatunk szerinti Világegyetem csaknem végtelen sebességgel képződött.

A távoli múlt:

Mivel az ősrobbanást követő események rendkívüli sebességgel változtak, annak történetét lineáris időskálán nem lehet ábrázolni. Grafikus ábrázolását logaritmikus időskálán a kezdetektől az első csillag megjelenéséig Az ősrobbanás lefolyásának grafikus ábrázolása

• 13,7 ± 0,2 milliárd évvel ezelőtt az Univerzum az ősrobbanással („Big Bang”) megkezdődik
• 300 ezer évvel az ősrobbanás után hidrogén atommagok elektronokat fognak be, létrehozva az első atomokat
•     600 millió évvel az ősrobbanás után kialakulnak az első galaxisok (lásd: Galaxisok kialakulása és fejlődése)
•     5 milliárd éve: a Nap létrejötte
•     4,5 milliárd éve: a Föld létrejötte, a geológiai korok kezdete
•     3,5 milliárd éve megjelennek az első egysejtűek a Földön
•     600-500 millió éve fejlődésnek indul a többsejtű élet
  
  
  
  

A csillagok

A csillag:a csillagászat szaknyelvében olyan égitest, amely nukleáris energiát termel, így saját fénnyel rendelkezik,(Csillag – saját gravitációja által összetartott égitest)
-A csillagok szabad szemmel nézve mozdulatlannak tűnnek, valójában azonban mozognak a térben
-A csillagokat villódzó, sziporkázó fénypontokként látjuk szabad szemmel. A nagy távolság miatt tűnnek pontszerűnek, még a legnagyobb földi távcsövekben is
-A legközelebbi csillag a Nap, a következő legközelebbi a Proxima Centauri, amely 4,2 fényévre található,
-A csillagok mérete a kicsiny, nagyváros méretű neutroncsillagoktól az olyan szuperóriásokig terjed, mint a Sarkcsillag (Polaris), valamint az Orion csillagkép Betelgeuse nevű csillaga, melyek átmérője a Napénak nagyjából ezerszerese
neutroncsillagok:
A neutroncsillagok nagy mennyiségű szabad neutront tartalmazó maradványcsillagok.
Egy  neutroncsillag felszínén tapasztalható gravitációs mező
A mező ereje gravitációs lencsehatást okoz, mely a csillag saját fényét is eltéríti.
A hőmérséklet a csillag magjától a légköréig változik.

ősrobbanás

A nagy bumm

A kozmológiában az ősrobbanás (vagy „Nagy Bumm”, angolul „The Big Bang”) egy olyan tudományos elmélet, mely szerint a világegyetem egy rendkívül sűrű, forró állapotból fejlődött ki
A nagy bumm -elmélet azon a megfigyelésen –az úgynevezett Hubble-törvényen  alapul.
Az ősrobbanás kifejezést szűkebb értelemben arra az időpontra értik, amikor a megfigyelt tágulás elkezdődött – számítások szerint 13,7 milliárd évvel ezelőtt
Az ősrobbanás-elmélet egyik következménye, hogy a mai univerzum állapota jelentősen eltér a múltbeli és jövőbeli állapottól.

Hubble-törvény:

Edwin Powell Hubble amerikai csillagász 1929-ben figyelte meg, hogy minél távolabb van tőlünk egy galaxis, annál nagyobb a vöröseltolódása, azaz annál nagyobb sebességgel látszik távolodni.

(Vöröseltolódásnak hívjuk az elektromágneses hullámok hullámhosszának a kibocsátott hullámhosszhoz viszonyított megnövekedését. A jelenségnek a csillagászat és az asztrofizika területén fontos szerepe van, mivel a távoli galaxisok színképe a vörös felé tolódik)

ősrobbanás

Az idő

az idő:

Mindennapi életünkben az idő az események látszólag folyamatos sorrendjének érzékelésére utal.
A szubjektív idő, az egyén belső időészlelése eseményekhez, történésekhez kötődik.Az idő sohasem egyformán telik, s tartamérzete függ az életkortól és főként az események személyes jelentőségétől, körülményeitől. Az idő nem látható, érzékszervekkel nem érzékelhető ,mivolta a művészi képzeletben néhány allegorikus ábrázolási típus kialakulásához vezetett
.a mindennapok emberei gyakran eltérő nézeteket vallanak az idő és a haladás tekintetében.

érdekességek:

-Az időről talált legkorábbi feljegyzés Ptahhoteptől, az egyiptomi ötödik dinasztia alatt élt vezírtől származik
-Az időmérés olyan kritikus jelentőségű a modern társadalmak működése szempontjából, hogy azt nemzetközi szinten egyeztetik. A tudományos idő alapja a világkörüli atomórák másodperceinek számlálása. Ezt nemzetközi atomidőnek hívják és TAI-nak rövidítik.
-Az időmérés másik formája a múlt tanulmányozása. A múlt eseményei idő szerinti sorrendbe rendezhetőek és azon belül csoportosíthatóak, melyet periodizálásnak neveznek.